Govorilne ure

ponedeljek 14.00-15.00
torek 14.00-15.00

Kabinet

v tujini

Lektorji v tujini

Mladen Pavičič

Mladen Pavičić, rojen aprila 1961, je na Filozofski fakulteti diplomiral leta 1987. Od začetka decembra 1987 do konca šolskega leta je poučeval na Srednji šoli za družboslovje in splošno kulturo Vide Janežič, oktobra 1988 pa je na krakovski Jagelonski univerzi začel svojo lektorsko pot. Po štirih letih jo je nadaljeval na budimpeški Univerzi Loránda Eötvösa (bolj znani po kratici ELTE), kjer še vedno poučuje. V študijskem letu 1995/96 je učil na krakovski in budimpeški univerzi.

V mladih letih je poleti redno poučeval na Poletni šoli slovenskega jezika, zadnja leta pa na Seminarju slovenskega jezika, literature in kulture.

1. O pregledih zgodovine slovenske književnosti v madžarskem jeziku. Alenka Žbogar (ur.): Recepcija slovenske književnosti. Ljubljana: Znanstvena založba Filozofske fakultete, 2014. 499–505.

2. Blues és Raus. Két szlovén regény a délszláv bevándorlókról. István Lukács  (ur.): Tanulmanykötet Milosevits Péter Tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2015. 179–187.

3. Za kogo uważają się czefurzy? O tożsamości imigrantów z dawnej Jugosławii we współczesnej powieści słoweńskiej. Bogusławska Magdalena, Goszczyńska Joanna, Šuler-Galos Jasmina (ur.): Czytać, wędrować, być. Tom dedykowany Profesorowi Zdzisławowi Daraszowi. Warszawa: Wydział Polonistyki UW, 2016. 147–162. 

4. Mérföldkő a második világháborús szlovén irodalomban. Vitomil Zupan Menüett gitárra (és huszonöt lövésre) című regényéről. Horváth Csaba, Papp Ágnes Klára, Török Lajos (ur.): Párhuzamok, történetek. Károli Gáspár Református Egyetem – L'Harmattan Kiadó Budapest, 2016. 160–172.

5. O Pavlovem A szlovén irodalom vázlatos áttekintése, Sudia Slavica Savariensia 2016/1–2. 341–348.

6. Esterházy Péter A szív segédigéi című regényének két, Jože Hradil által készített fordítása. Urkom Aleksander (ur.): Szláv kultúrák, irodalmak és nyelvek. Budapest: ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2017. 145–162.

7. A nemtelenség labirintusában. Mária Dudás in Előd Dudás (ur.): Velencétől Dubrovnikig. Budapest: ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2018. 193–201.

8. Ali res morajo biti meje slovenskega jezika tudi meje slovenske književnosti? Ob romanih treh pisateljic. Maria Wtorkowska, Maria Wacławek in Lidija Rezoničnik (ur.): Sedemdeset let poučevanja poljskega jezika v Ljubljani. Ljubljana: Znanstvena založba Filozofske fakultete Univerze v Ljubljani, 2018. 139–149.

9. Az első szlovén könyv és egy új díjnyertes regény. Mojca Kumerdej Kronosz Aratása című regénye a szlovén reformáció és ellenreformáció tükrében. Anna István (ur.): Reformáció és kánon a szláv irodalmakban, kultúrákban és nyelvekben. Budapest: ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2018. 53–66.

10. Dominik Smole Fekete napok és egy fehér nap című regényéről. Mária Dudás, Krisztina Menyhárt (ur.): Fejezetek a szláv nyelvtudományból, irodalomból és kultúrából. Budapest: ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2019. 152–164.

 

Celotnejši bibliografiji:

https://bib.cobiss.net/bibliographies/si/webBiblio/bib201_20191110_111426_a11092835.html

https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10030163&view=simpleList

 

Sodelavke in sodelavci oddelka

Dogodki

05. 12. - 07. 12. 2024
Oddelek za sociologijo, Filozofska fakulteta Univerze v Ljubljani

Spremljevalni program znanstvene konference Dediščine antihumanizma

05. 12. - 07. 12. 2024
Oddelek za sociologijo, Filozofska fakulteta Univerze v Ljubljani

Konferenca Dediščine antihumanizma

03. 12. 2024
Oddelek za slovenistiko, Filozofska fakulteta Univerze v Ljubljani

Slovenščina v šoli: izzivi in priložnosti slovenščine kot materinščine na primarni in sekundarni stopnji vzgoje in izobraževanja

03. 12. 2024
Oddelek za geografijo, Filozofska fakulteta Univerze v Ljubljani

Odprtje razstave: Slikarski spomini geografa

02. 12. 2024
Oddelek za etnologijo in kulturno antropologijo, Filozofska fakulteta Univerze v Ljubljani

Višinska kolonizacija zgornjega dela Selške doline: Iskanje sledi posestne in populacijske strukture tirolske naselitve iz konca 13. stoletja